Zokog a politikai elit: végre meghalt a pufajkás - Horn Gyula,Horn Géza,Csörnyei Anna,Király Anna,Don-rosztovi Közgazdasági,Pénzügyi Főiskolán,Magyar Dolgozók Pártjába,Magyar Szocialista Munkáspártba,MSZMP KB Külügyi Osztályára,Politikai Főiskolát,MSZMP XIII,Dél- Koreával,Vatikán Állammal,Gustav Stresemann Társaság,NSZK Szolgálati Érdemrendje Nagykeresztjét,Éles Penge Díját,Humanitárius Nagydíját,Televízió Arany Európa Díjának,Pozsgay Imre,MSZMP KB,Magyar Szocialista Párt,Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet,Európai Tiszteleti Szenátusnak,Észak-atlanti Közgyűlés,Szocialista Internacionáléba,Szabad Demokraták,Európai Unióhoz,Miniszterelnöki Hivatal,MSZP IV,Deportálások Tényfeltáró Bizottsága,Horn Gyula János, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Zokog a politikai elit: végre meghalt a pufajkás

2013-06-19 19:51:58, szerda

	Zokog a politikai elit: végre meghalt a pufajkás Horn Gyula életpályája a Metapedia-ról. Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten. Angyalföldi zsidó munkáscsaládból származik, édesapja, Horn Géza szállítómunkás volt. Édesanyja, Csörnyei Anna gyári munkásnő. Mindketten mint ez a zsidóknál szokásos, baloldali érzelműek voltak. A család a két világháború közötti magyarországi proletárcsaládokra jellemző nagy szegénységben élt. Szülei Édesapját 1944-ben a állítólag Gestapo elhurcolta és innen nem tért vissza. Heten voltak testvérek, Géza (1925-1956) dokumentumfilm-rendező, Károly (1930-1946) fiatalon elhunyt, Tibor (1935), Sándor (1939), Tamás (1942) és Dénes (1944) munkások. 1956 februárjában nősült, felesége Király Anna statisztikus. Két gyermekük van, Anna (1956) és Gyula (1969). Iskolák Elemi iskolába Angyalföldön járt, de az ötödik osztály után már munkát kellett vállalnia. Később műszerésztanuló lett, majd élve a bolsevizmus által kegyelt munkás- és parasztfiatalok számára biztosított lehetőséggel, befejezte általános és középiskolai tanulmányait, 1950-ben érettségi vizsgát tett. Ösztöndíjasként a ☭Szovjetunióban, a Don-rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán tanult tovább, 1954-ben szerzett diplomát. 1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1954-től öt éven át a Pénzügyminisztérium forgalmiadó- főosztályán dolgozott referensként. 1956. október vége, november eleje között pufajkás, és emberek kínzásáról híresült el. Pufajkás Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1956 decemberétől a központi bizottság felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban. 1957. júniusban leszerelt, és visszament munkahelyére. 1959-ben a Külügyminisztériumba hívták, a szovjet osztályon gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja, gazdaságpolitikai feladatokat látott el. 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Nagykövetségi titkár (1965-1968), I. osztályú nagykövetségi titkár (1968), majd nagykövetségi tanácsos (1969) lett. Belgrádból hazatérve az MSZMP KB Külügyi Osztályára került, politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes (1969-1983), majd 1983 és 1985 között osztályvezető. Közben 1970-ben elvégezte a Politikai Főiskolát. 1977-ben A jugoszláv gazdasági rendszer elemezése című disszertációját megvédve a közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. 1971-től napjainkig három könyve (köztük Cölöpök címmel önéletrajza), mintegy kétszáz cikke, tanulmánya jelent meg. Diplomata 1985. márciusban, az MSZMP XIII. kongresszusán beválasztották a központi bizottságba, és ugyancsak márciustól kinevezték a külügyi tárca államtitkárává. Négy évig egyben a magyar-finn kulturális vegyes bizottság magyar tagozatának az elnöke volt. 1987. januártól egy éven át részt vett a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának a munkájában. 1989. május 11-től a Németh-kormány külügyminisztere. Nevéhez kapcsolódik a kelet-európai változásokat elindító, és végül a német újraegyesítéshez vezető 1989. szeptember közepi határnyitás a keletnémet menekülők előtt. Az ellenzéki pártok képviselőinek jelenlétében 1990. március elején Moszkvában aláírta a szovjet csapatok 1991. június 30-ig történő kivonásáról szóló államközi megállapodást. Minisztersége idején Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél- Koreával, Vatikán Állammal, Izraellel és Dél-Afrikával. A Németországot ma uraló liberálbolsevista klikk több elismerésben részesítette. 1990. januárban a Gustav Stresemann Társaság aranyérmével tüntették ki, márciusban az európai egyesülés érdekében végzett munkája nyomán megkapta az aacheni nemzetközi Károly-díjat és az NSZK Szolgálati Érdemrendje Nagykeresztjét. A Károly- díjjal járó összegből éhező gyerekek részére magánalapítványt hozott létre. A következő években is több német kitüntetést kapott: Solingen város Éles Penge Díját (1991), a német szabadkőművesek Humanitárius Nagydíját (1992), a német ARD Televízió Arany Európa Díjának politikai különdíját, 1995. október 1-jén Kasselben a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéért a Prizma polgári díjat. Pártmunka A párt megcélzott reformja során mint külügyminisztériumi államtitkár 1988 júniusától részt vett a szintén ősbolsevista Pozsgay Imre által vezetett alkalmi történelmi tényfeltáró munkabizottságban, illetve a háromtagú történelmi albizottságban. 1988. december közepétől az MSZMP KB mellett létrehozott nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottság titkára. 1989. júniustól októberig, az MSZMP átalakuló kongresszusáig tagja volt a huszonegy tagú politikai intézőbizottságnak. 1989 októberében egyike a Magyar Szocialista Párt alapítóinak, az országos elnökségbe a párt négy legbefolyásosabb vezetője egyikeként választották be. 1990 Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listáján a harmadik helyen jelölték, és vezette a Somogy megyei területi listát. Egyéni választókerületben Somogy megyében, Boglárlellén (4. sz. választókerület) indult, a második fordulóban a második helyen végzett, mandátumát a területi listán szerezte. Az Országgyűlés külügyi állandó bizottságának az elnöke lett. 1990-ben a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) öt évre az intézet igazgatótanácsába választotta. 1991-ben tagja lett az Európai Tiszteleti Szenátusnak. 1991-ben Magyarország biztonságának szavatolása érdekében a NATO-hoz fűződő kapcsolatok erősítését ajánlotta. 1991 májusában az Észak-atlanti Közgyűlés rotterdami tanácskozásán javasolta, hogy Magyarország mint "kooperatív állam" működjön együtt az európai integrációs szervezetekkel, s azok szavatolják az ország biztonságát. 1990. május 27-én az MSZP elnökévé választották. Az országgyűlési választásokon elszenvedett vereség után irányításával azt a célt tűzték ki, hogy az MSZP minden tekintetben modern európai szociáldemokrata értékeket megjelenítő párttá váljon. Szorgalmazta, hogy elméleti viták helyett a társadalom napi problémáira keressék a megoldásokat. Az MSZP 1992. májusi, szegedi kongresszusán kimondták, hogy a párt előtörténete lezárult. Ismét elnökké választották. Kongresszusi beszédében létfontosságúnak tartotta a szakszervezetekkel való együttműködést. 1992 szeptemberében az MSZP-t felvették a Szocialista Internacionáléba. 1993 A kormánypárti képviselőcsoportok támadásai miatt 1993. január 25-én lemondott az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztéről, a külügyi tevékenységgel azonban nem hagyott fel. 1993 januárjában a cseh és a lengyel miniszterelnökkel együtt előadást tartott a kelet-európai átalakulás szociális vonatkozásairól. 1993 márciusában új közép-európai együttműködés tervét vázolta fel Szlovákia, Magyarország, Ausztria és Szlovénia között. Négy év alatt mintegy négyszáz lakossági és pártfórumon tartott előadást. A választások előtti hónapokban a közvélemény-kutatások szerint az ország bizonyos körökben egyik legnépszerűbb politikusává vált. 1994 Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos és budapesti területi listáját vezette. A szocialisták a választásokon abszolút győzelmet arattak, a képviselői helyek 54 százalékát szerezték meg. Június 4-én, pártja rendkívüli kongresszusán miniszterelnöknek jelölték. A kongresszus felhatalmazta a pártvezetést, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a választásokon második legtöbb szavazatot kapott Szabad Demokraták szövetségével. Június 24-én aláírták és nyilvánosságra hozták a részletes koalíciós szerződést. Június 28-án hivatalos kormányalakítási megbízást kapott a köztársasági elnöktől. Július 14-én parlamenti programbeszédében kijelentette: a szokatlanul nagy parlamenti többséget a válságos pénzügyi helyzet stabilizálására, a további gazdasági romlás megállítására használják majd. Hangsúlyozta, hogy kormánya nem a múlttal, hanem a jelen és a jövő gyakorlati kérdéseivel kíván foglalkozni. A cél továbbra is a szociális piacgazdaság kiépítése és az, hogy Magyarország mielőbb és az elérhető legkedvezőbb feltételekkel csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Programját kettőszázhatvanöt igen, kilencvenhárom nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, s ezzel Magyarország hatvanegyedik kormányfőjévé választották. Kormányával 1994. július 15-én tette le a hivatali esküt. Az azóta eltelt időszak kormányzati tevékenységgel kapcsolatos adatait a Miniszterelnöki Hivatal 1995. évi évkönyve tartalmazza. Pártelnök Az MSZP IV. kongresszusán, 1994. október 10-én harmadszor, majd az V. kongresszuson, 1996. március 30-án a szavazatok több mint 90 százalékával negyedszer is a párt elnökévé választották. Provokáció 2007, december 6-án. Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) emlékeztet arra, hogy ötvenegy évvel ezelőtt, ezen a napon volt a Nyugati pályaudvari sortűz. Az események az úgynevezett ,,vörös zászlós tüntetéssel" kezdődtek, majd több ember halálával járó vérfürdőbe torkolltak. Mint az köztudomású, a helyszínen jelen volt, és az események részese volt Horn Gyula is. Az 1956. december 6-i vörös zászlós tüntetés résztvevői nem spontán tüntetők voltak, hanem szervezett provokátorok, akiknek az volt a szerepük, hogy tömeges tiltakozást váltsanak ki, amelyet aztán szét lehet verni. Akik ezt a szerepet elvállalták tisztában voltak azzal, hogy állig felfegyverzett karhatalmisták és orosz katonák kísérik őket, hogy a várható ellentüntetést vérbe fogják fojtani, és ők ehhez nyújtanak segítséget. Származása Számtalanszor hallottam rebesgetni, hogy Horn Gyula is zsidó; vagy azt, hogy nem ,,fajtiszta keresztény"; vagy sejtelmesen célozgatva, hogy valami nincs egészen rendben a származásával. Általában úgy vagyok az ilyen pletykákkal, hogy amíg konkrét bizonyítékot nem látok, addig nem veszem túl komolyan az ehhez hasonló állításokat, hiszen sok esetben előfordult már, hogy valakit rosszindulatúan megrágalmaztak, ezt vagy azt terjesztve róla. Ilyenkor, ha meg is hallgatom az ,,okosok" vélekedését, semmiképpen sem adom tovább az infót, nehogy esetleg egy következő körben már én legyek a hivatkozási alap. Horgyul esetében persze akár mellékes is lehetne a családi környezete, hiszen több évtizedes tevékenységével félreérthetetlenül bizonyította a magyarság iránti olthatatlan gyűlöletét, ill. haza- és nemzetáruló voltát. Aki valamennyire is ismeri kacskaringós pályafutását, annak efelől nem lehet kétsége. Születési okirat A napokban egy szenzációs dokumentum fénymásolata akadt a kezembe, amit egy mátyásföldi 56-os szabadságharcos barátomnak sikerült megszereznie. Ez nem más, mint Horn Gyula János 1932-ből származó keresztelési anyakönyvi kivonata, mely a cinkotai ágostai hitvallású keresztyén anyaegyház 1910-ben indított születési és keresztelési anyakönyveinek XII. kötetében, a 294. lapon található. Ebből világosan kitűnik, hogy apja Horn Géza izr. vallású (vagyis zsidó), anyja Csörnyei Anna pedig ev. (evangélikus) keresztyén. Gyulus 1932. július 5-én született, s e hó 17-én keresztelték, szerencsétlen hazánk legnagyobb ,,örömére" Félzsidó Önmagában persze félzsidó pedigréje még nem predesztinálja semmire, ettől még akár rendes ember is válhatott volna belőle. Viszont, hogy nem így lett, ebben nyilván személyes adottságai (primitívsége), jelleme (gerinctelen féreg) és környezete (rohadék, gyilkos bolsik) egyaránt szerepet játszanak. S itt már genetikai terheltsége sem elhanyagolható, hiszen eredendő gonoszsága, faji aberráltsága, a cionista-talmudista országrontókhoz való kötődése a napnál is világosabb. Miért fontos ez? Amikor e különleges dokumentumot megosztom az olvasókkal, nemcsak azért teszem, hogy a konkrét ügyben fölmutassam a cáfolhatatlan igazságot, hanem szeretnék példát adni a nemzeti oldalhoz tartozó honfitársaimnak arra, hogy csak megfelelő bizonyítékok birtokában ítélkezzenek még ellenségeink fölött is, ne szóbeszéd vagy mások oktalan mocskolódásai alapján. A sötét oldal embereit cselekedeteik egyébként is egyértelműen minősítik, fölösleges a tiszta képet bizonytalan vádakkal ,,árnyalni". Ennél csak az visszatetszőbb számomra, amikor ,,hivatalosaink" vagy a saját táborunk megfelelési kényszertől szenvedő gyávái egy bűnöző gazember lebukásakor nem merik megemlíteni annak zsidó vagy cigány eredetét, nehogy a rasszizmus vagy antiszemitizmus gyanújába keveredjenek ,,mértékadó patkányok" szemében. Forrás: Metapédia/Deres.tv http://www.deres.tv/20130619/zokog-politikai-elit-vegre-meghalt-pufajkas

0 komment , kategória: Általános

Címkék: legbefolyásosabb, létfontosságúnak, internacionáléba, külügyminisztere, szociáldemokrata, kormányalakítási, újraegyesítéshez, magánalapítványt, ösztöndíjasként, szabadkőművesek, antiszemitizmus, választókerület, országrontókhoz, műszerésztanuló, parasztfiatalok, honfitársaimnak, minisztertanács, munkáscsaládból, stabilizálására, csatlakozhasson, disszertációját, vonatkozásairól, rosszindulatúan, miniszterelnöki, szabadságharcos, tevékenységével, beválasztották, államtitkárává, őrszolgálatnál, szovjetunióban, együttműködést, megrágalmaztak, ellentüntetést, karhatalmisták, anyakönyveinek, predesztinálja, politikai elit, zsidóknál szokásos, állítólag Gestapo, ötödik osztály, bolsevizmus által, központi bizottság, karhatalmi őrszolgálatnál, szovjet osztályon, szófiai magyar, jugoszláv gazdasági, központi bizottságba, külügyi tárca, magyar-finn kulturális, elnöke volt, kelet-európai változásokat, német újraegyesítéshez, Horn Gyula, Horn Géza, Csörnyei Anna, Király Anna, Don-rosztovi Közgazdasági, Pénzügyi Főiskolán, Magyar Dolgozók Pártjába, Magyar Szocialista Munkáspártba, MSZMP KB Külügyi Osztályára, Politikai Főiskolát, MSZMP XIII, Dél- Koreával, Vatikán Állammal, Gustav Stresemann Társaság, NSZK Szolgálati Érdemrendje Nagykeresztjét, Éles Penge Díját, Humanitárius Nagydíját, Televízió Arany Európa Díjának, Pozsgay Imre, MSZMP KB, Magyar Szocialista Párt, Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet, Európai Tiszteleti Szenátusnak, Észak-atlanti Közgyűlés, Szocialista Internacionáléba, Szabad Demokraták, Európai Unióhoz, Miniszterelnöki Hivatal, MSZP IV, Deportálások Tényfeltáró Bizottsága, Horn Gyula János,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]